2018. október 1., hétfő

Miért kellene Magyarországnak csatlakozni a Európai Ügyészséghez (EPPO-hoz)?




Engedjétek meg nekem a tegezést. Angolként bajom van a magázással.

Tegyük föl, egy elkötelezett Fidesz támogató vagy, miért kellene mégis a Hadházy Ákos-féle kezdeményezést támogatni, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Az Európai Ügyészség nem jelent beavatkozást Magyarország belügyeibe, mivel csak az uniós támogatások felhasználását ellenőrzi. Ha felmerül gyanú a EU-s támogatások felhasználásával kapcsolatban, az ügyeket magyar bíróság tárgyalja.

Ha úgy gondolod, hogy minden a legnagyobb rendben van az európai pénzek elköltése területén, akkor a kormánynak és a fideszes vezetőknek nincs mitől tartani, és az ország csatlakozása a kezdeményezéshez a szavazati döntésed helyességét fogja bizonyítani. 

Vagy talán van kételyed? Akkor meg végképp ezt a kedvezményezést kell támogatni.

Ha a Fideszre szavaztál, mert úgy gondolod, hogy jelenleg nincs jobb alternatíva, de szívedben tudod, hogy az uniós pénzek terén igenis vannak komoly gondok, akkor úgyszintén támogatni kell a kezdeményezést. 

Az eredmény? Egy tisztábban működő Fidesz, több pénz jut az égetően szükséges beruházásokra, kevesebb landol a haverok zsebeiben. Több új kórház, iskola, kevesebb Tiborcz, Mészáros, urizálás stb.

Tegyük föl, hogy nem szavaztál a Fideszre - és ez most mindegy, hogy melyik párt mellé tetted az ikszet - akkor itt az ideje felébredni a választások okozta csüggedtségből és aktivizálni magad.

Az európai ügyészséghez való csatlakozás fontos fékeket és egyensúlyokat épít be a rendszerbe, biztosítva legalább, hogy a jelenlegi kormány kényszerül tisztábban bánni az EU-s pénzekkel, biztosítva neked és gyerekeidnek egy jobb jövőt.

Fontos még tudni, hogy Csehország, Szlovákia, Románia és Ausztria is helyesen csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ennyi a V4-es szolidaritásról. A csehek, szlovákok, románok stb.  pontosan tudják, hogy mi a jól felfogott érdekük. 

Kedves Fideszes ismerősek, az a helyzet, hogy az a baj, hogy a nagy szabadságharc az EU-tól való tényleges szabadulást jelentheti. 

Mi lesz a gyerekeiddel, akik szanaszét az Európai Unióban dolgoznak. Hazajönni kényszerülnek, mert nem kapnak tartózkodási engedélyt? Fognak Neked valaha ezt megbocsájtani?

Jobb lesz majd a kelethez tartozni? Ott se pénz, se perspektíva, csak üres szavak. Ezt akarod a gyerekeidnek, unokáidnak? A Fideszes támogatóinak felelősséggel tartoznak a társadalomnak, hogy a saját politikusai körében kikényszerítik a korrupciómentességet.  


2018. február 11., vasárnap

Egri lépcsők

Egri panoráma a Bérc utcából


Annyira jellegzetesen egriek a partra támaszkodó lépcsők. Ma délelőtt - tettem a szokásos városfal sétámat, ami követi a volt városfal vonalát.

Első lépcső levezet a Bérc utcából a Cifrakapu térig:


Az régi városfalat követve, az ember elér a Mária utcáig (a Posuerunt, a várost a rendszeres árvizektől védő fal a jobb oldalon található volt). 

Itt már a Szent Miklós városrészben vagyunk.

Mária utca

Átkelve a Széchényi utcán, és jobbra térve jön a Ráckapu tér, és utána a Kisasszony utca és balra térve a Vitkovics utcára felvezető újabb lépcső.

Vitkovitcs utca lépcső

Tőlünk balra látható a Ráctemplom.

Ráctemplom

A Vitkovics utca végig követi a régi városfalat, ezt jelzi a régi utcatáblák, amiken még láthatóak a kerületszámok. Az utca baloldal a belvárosé volt, a jobboldal már Károlyvároshoz tartozott.

Az utca vezet le a következő volt városkapuig, a Sertekapuhoz, ami szerintem nincs köze a sertés szóhoz, hanem a szőlőbe vezető kapu volt.

Áttérve a téren jön a következő - sajnos szemetes - lépcső, ami felvezet a szép elnevezésű Tündérparthoz.


A folytatás pedig egy újabb lépcső, ami lefelé vezet a Csiky Sándor utcába.


Folytatásként jön a Városfal utca emelkedője.

További részletek a Városfal sétámról található egy korábbi bejegyzésemben.

A Bergamoi egyetem készített egy tanulmányt a városfalról, ami itt található: http://www00.unibg.it/walledtowns/eger4_hun.htm

A tanulmányhoz térkép is tartozik:



Ilyenkor azon elgondolkozik az ember, hogy milyen szép városban lakik, és milyen jól esik egy séta. Persze az ember össze is fut egy pár kedves ismerőssel is.

2018. február 10., szombat

Új közlekedési koncepció Egernek II

Szeretnék világosan leszögezni, támogatom az IMCS (Intermodális Csomópont) megépítését. Az, hogy a kormány sem maradéktalanul támogatja az ügyet a jelenlegi formájában is azt mutatja, hogy a városvezetés jelenlegi elképzelése koncepcionálisan is hagy kívánni való maga mögött.

Nincs ideális megoldás, ha nem akarunk komoly pénzeket költeni új infrastruktúrára. Felmerülhetne az igény például, hogy a várnál a szilvásváradi vasút alagútba kerüljön, és ott létesüljön egy új földalatti állomás. Az egri vár érdemelne egy ilyen igényes megoldást, ami egy a városközponthoz valóban elérhető állomást is jelenthetné, és a Zárkándy teljes visszaépítése is lehetővé tenné de én is azt mondom, hogy ennek kevés a realitása. Ha valaki másképp gondolja, szívesen veszem a kommenteket.

Sokan kritizálták az ötletemet, hogy az egri főállomás a rendező területén kerüljön kialakításra. Ez valóban csak akkor egy elfogadható ötlet, ha beintegráljuk a helyi és kistérségi buszjáratokat a tervbe. Eger egy erős forgalmú állomás lehetne, és az átmenő rendezés sokkal szerencsésebb, gyors továbbjutást lehetővé téve a vonatoknak új felnémeti végállomásuk, illetve Szilvásvárad felé.

Külön-külön mutatom meg a tervezett buszvonalakat. Közös bennük, hogy a színháznál / líceumnál, régi busz-pályaudvarnál, a postánál és a Felsővárosban állnak meg, biztosítva igen sűrű bejutást a városközpontba az IMCS-tól és azonkívül tárják fel a város különböző részeit és jelentenek közvetlen kapcsolatot a központból, illetve az IMCS-től a környező falvakba.

  


A járatok csak illusztrációk, és pontosabb tervezést igényelnének.

Egy másik kommentelő javasolt egy tram-train megoldást. Ennek sem látom túl sok realitást, ha nem sikerül sok más problémát megoldani ebben az országban, de a buszok helyett én is szívesen látnám környezetkímélő árammal működő megoldásokat. Az elektromos járműveknél sok innováció várható a következő években, elektromos buszok válnak majd általánossá és akár önvezető autók is jelenthetnek kényelmes eljutást az IMCS-hoz / főállomáshoz. A város földrajza beszél egy villamos járat ellen, ha nem akarjuk egy olyan járatot látni, ami végig megy a Széchényi utcán. A troli is felmerült a nyolcvanas években.

Fontos továbbá, hogy Egerben tarifaközösség legyen. Új jegytípusok is szükségesek lennének. Eger - Budapest viszonylatban lenne egy jegytípus,ami csak a Eger Főállomástól Budapestig szólna, lenne egy vagy több vonatjegy plusz helyi közlekedés opció, ami egyaránt a buszokra és a vonatokon érvényesek lennének a tarifaközösség határain belül. Azon kívül persze helyi használatra átszálló jegyek, amelyek érvényesek lennének egy órán belül a tarifaközösség határain belül buszra és vonatra egyaránt, illetve a megszokott - de minden közlekedési eszközre érvényes tanulói és felnőttbérletek. 

A tarifahatárok húzása még szükséges megoldani. Sok példa akad tarifaközösségre, de sajnos jelenleg inkább külföldön.  

Az egyik kommentelő azt írta, hogy az is jó lenne, ha a vonatok egyszerűen megfordulnának a jelenlegi állomáson és mennének tovább Felnémetre. Az csak akkor támogatható véleményem szerint, amíg nem épül IMCS. Valóban javulást jelentene a jelenlegi helyzethez képest. Akkor is kell a Felsőváros állomást megépíteni a Tesco mellett, de ez egy elmozdulást jelentene a jó irányba. Hátránya, hogy a vonatok megfordulása is idővesztéssel járna, és ezt csak egy rövid távú megoldásnak tekinteném. 

2018. február 4., vasárnap

Miért nem megy a nyelvtanulás?


"Előző életemben" nyelvtanuló is voltam, és később nyelvtanár is.

Amikor középiskolai diák voltam, a nyelvtanulás nemcsak egyenlő volt a kudarccal, de utáltam is. Többszörösen bukásra álltam franciából és németből, és a magánórák sem segítettek. Amikor a nyelvtanáraim mondtak a szüleimnek egy fogadóóra során, hogy Nicknek nem kell az "O" level vizsgákat letenni, mert úgy sem fognak sikerülni, eldöntöttem, hogy valamit csinálni kell.

De mit?

Ösztönösen ráéreztem, hogy találkozni kell valahogy autentikus anyagokkal, így más lehetőségek nem lévén, elkezdtem a francia és német rádiót hallgatni. Szépen lassan elkezdtem szavakat, mondatrészeket érteni, és lassan kirajzolódott, hogy melyik fontos szavak hiányoztak. Utánoztam a hangokat és a hanglejtést, és szépen kialakult egy természetes nyelvhasználatom is.

Igazán a vizsgákra nem készültem fel, de nem is kellett. Franciából és németből kaptam a legjobb jegyeket. Utána tanultam autodidakta módon hollandul, magyarul és egy kicsit szlovákul is. A módszereim nem változtak, bár az internet megjelenésével sok új lehetőségem lett.

Az nem kérdés, a nyelvtanulás sok munkával jár és időrabló, de nagyon megéri. Amikor az ember tanul aktívan hallgatni, az átragad más nyelvekre is, amelyiket az ember nem tud. Az ember elkezd más nyelveket is érteni, és mintha az ember újra aktivizálta volna egy képességet, amivel az ember kisgyerek korában rendelkezett.

Egy haladó nyelvtanulónak javaslom a TED Talks, a The Guardian brit újság még ingyenesen hozzáférhető app-pal vagy honlapon keresztül, a BBC rádió is könnyűen hozzáférhető an interneten. A Filmon TV-n lehet az angol tv-t is nézni. Rengeteg lehetőség van. Egy kezdőnek nem elvetendő a Duolingo sem, ami teljesen ingyenes.

Lehet, hogy a hallgatás élménye egy kicsit frusztráló lesz az elején, de ott van a telefonon az online szótárak lehetősége. Idővel az ember szó szerint hegyezi a fülét, és egy olyan készségnek szert tesz, ami bármelyik másik nyelvnél is használható lesz. 

Legalább olyan fontos, hogy betekintést kap egy más kultúrába, mert egy nyelv kulturális háttér nélkül nem ér semmit. Az ember tudja, hogy mik éppen az aktuális témák Angliában vagy Németországban.

Érdemes az internet adta lehetőségekkel élni, ha az ember tanuló, ha tanár. Soha nem volt jobb nyelvet tanulni.



2018. február 3., szombat

Az illiberális demokráciáról - ez miért nem jó nekünk


Fareed Zakaria


Orbán Viktornak van egy fontos alaptétele, és az pedig arról szól, hogy Magyarországon egy illiberális demokráciát kell kialakítani. Ez az elnevezés Fareed Zakariától származik, aki soha nem gondolta, hogy valaki ezt a fogalmat pozitívumként fogja feltüntetni. Pontosan arról írt, hogy hogyan üríthetik ki a politikusok a demokráciát. Egy nagyon negatív folyamatról van szó és jól leírja, hogy mi történik ma Magyarországon.

A gond az illiberális demokráciákkal az, hogy csak formálisan demokráciák. Az illiberalis demokráciát általában egy populista népvezér irányítja. Erdogan Törökországa, Putyin Oroszországa illiberális demokráciák. Tele van Afrika is olyan országokkal, amik formálisan ugyan demokráciák, de ahol az emberi jogok betartása folyamatosan romlik. Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy illiberális demokráciát akar Magyarországon, az egyáltalán nem jelent jót az itt élőkre nézve. Tetőzi a baj, hogy az illiberális demokráciák ritkán válnak alkotmányos demokráciákká, sokkal jellemzőbb, hogy egyre lejjebb csúsznak az autokrácia felé. 

Az magyar illiberális demokráciát úgy hozta létre a Fidesz, hogy egy egységes választói tömböt összekovácsolt, ami a társadalom se abszolút se relatív többségét nem képviseli és ezzel képes gyakorlatilag leválthatatlanná tenni a Fideszes hatalmát és egyben Orbán Viktort a magyarok modernkori népvezérré tenni, ez volt az úgynevezett fülkeforradalom. Tette ez úgy, hogy átírta a választási törvényt, bebetonozva azzal a "centrális erőteret". A folyamatosan változó választási törvény a Fidesz fő fegyverré vált.

Az illiberális demokráciákban sérülnek az alkotmányos demokráciák alaptételei, a tulajdonhoz való jog (a magánbiztosítási rendszer einstandolása, és a vagyon állami elkobzása, a trafikrendszer kialakítása, a diszkriminatív, büntető, vagyonapasztó adózási hatással rendelkező szektorális adók, nyílt beavatkozása a kereskedelembe a multik kiebrudalása érdekében, földek átjátszása a haveroknak stb.), a politikai jogok megsértése (választási törvény, genfi konvenció be nem tartása, fékek és egyensúlyok rendszerének a megszüntetése, illetve a civil jogok megsértése (nem véletlenül megy most a harc a civil szervezetek ellen).

Nem csak arról van szó, hogy univerzális jogaink megsérülnek, hanem a különböző etnikai, nemi és vallási kisebbségek jogai is csorbulnak. Nem véletlen a harc a "politikai korrektség" ellen, ami kifejezi a társadalmi elkötelezettségét a kisebbségek, elesettek jogai betartása iránt.

Véleményem szerint a médiaszabadság felszámolása a Fidesz legnagyobb bűne. A közmédiák magyarországi ténykedése kiteszi a kevésbé művelt és olvasott vidéki lakosság a teljeskörű manipulációra. A magyarországi illiberális demokrácia ráerőszakolja véleményét a lakosságra a rádiók, tv-k és sajtó szinte teljes erejével. 

A keresztény konzervatív ideológiát propagálják, de nem tartják be az ebből fakadó erkölcsi kötelezettségeket (szolidaritást, becsületességet stb). Erőszakolják az iskolák egyházi kezelésbeadását, és igyekeznek támogatásokkal elkötelezetté tenni az egyházakat a saját hatalmuk iránt.  

Szítják az ellentéteket a külvilággal (EU-val) és az alkotmányos rend védelmezőivel szemben (történetes sokszor a Soros György által támogatott szervezetekkel). Orbán Viktor is úgy gondolja / gondolta, hogy az Európai Unió keretein belül is kialakítható egy ilyen illiberális demokráciát, amit maga az Európai Unió is fináncíróz. Eddig ezt hagyták, így nem csoda, hogy hülyének nézi a teljes brüsszeli elitet.

Az orbáni rendszer védelmezői szinte csak a saját nemzeti kereten belül tudják az életet elképzelni,ahol teljhatalommal rendelkeznek. Nem hajlandóak más véleményeket figyelembe venni, és csak akkor hátrálnak meg, amikor rájönnek, hogy ténykedései veszélyeztetik viszonylagos népszerűségüket. A politikai megoldásokat a múltban keresik, nem értik a modern kort, és annak kihívásait.

A Fidesz kormány regnálása alatt, hatalmas vagyonok kerültek érdemtelenül támogatóik kezébe.

Most már nem az a kérdés, hogy  a Fidesz hogy fog reagálni a mostani tüntetésekre, és a 2018-es választások esetleges elvesztése után hajlandó-e önként lemondani hatalmukról? Közben csodálom, hogy a fiatalok mennyire lényegretörően fogalmazzák a politikai témákat és remélem, hogy ezzel a bloggal is hozzájárulhatok egy nagyon is szükséges társadalmi párbeszédhez.

Ha valaki szeretne többet olvasni az illiberális demokráciákról, itt olvasható Fareed Zakaria "The Rise of Illiberal Democracy" című írását.
      







Új közösségi közlekedési koncepció Egernek!

Az intermodális csomópont (IMCS) alapötlete nagyon jó, mert lehetővé teszi a közösségi közlekedés integrációját, a tervezett elhelyezkedése nagyon nem szerencsés, mert egy olyan helyre teszi a közösségi közlekedés csomópontját, ami sem a központhoz nincs közel, sem jó hozzáférhető helyen nincs. Az egri fejállomást a putnoki vonal megnyitása után a MÁV már meg akarta szüntetni, kedvezőtlen elhelyezkedése miatt, így az IMCS ottani létrehozása csak konzerválja a tizenkilencedik századi állapotokat, a buszpályaudvar szennyezi majd feleslegesen az város levegőt.


Kínálja magát egy másik kézenfekvő megoldás, és pedig az, hogy egy új tág, átmenő főállomás létrejöjjön. IMCS és P+R parkoló épüljön a déli teher-rendező területén a ZF mellett, közvetlen kapcsolattal a M25 gyorsúthoz. Itt már van egy ideiglenes vasútállomás, amit fejleszteni kellene, bekötőút a központ felől már van, hely pedig bőven a további funkciók kialakításához is. Mondani sem kell, hogy a város legnagyobb foglalkoztatók mellé kerülne az IMCS, és így távol lehetne tartani sok autót a várostól, sok munkavállalót a környezetbarát közösségi közlekedésre átszoktatni. A déli ipartelep bővítése csak fokozza ennek a helyszínnek a fontosságát. Azonkívül a vasutat azért sem szabad kiiktatni, mert a jövőben az áruszállítás szempontjából is fontos lehet megint. Ha egyszer megépül a keleti elkerülő út, kivezethető az összes helyközi busz a városból.

Így a jelenlegi egri állomás és a nagy területet foglaló vasúti delta is teljesen megszűnne, és rehabilitálni lehetne az egész területet, új családi házas övezetnek a kialakításával, illetve egy a régi vasúti nyomvonalán futó bekötőúttal egészen a K2-estől a Sas útig. Megszűnne a Sas úti vasúti átkelő is. Létrejönne Eger területén egy teljesen integrált közösségi közlekedési rendszer, ami távoltartaná a távolsági buszokat a beépített területekről, csökkentve ezzel a zaj- és levegőszennyezést.


Minden vonat továbbindulhatna az egri fóállomástól Eger-Felnémetig, és új állomások létesülhetnének, illetve régiek elevedhetnének fel Eger-Egyetem néven (biztosítva kapcsolatot a egyetemi kollégiumokhoz stb.), Egervár az egri várhoz, illetve az északi vársétányon keresztül a városközponthoz, Eger-Felsőváros a Tesco buszvégállomás mellett. Ezzel biztosítani lehetne a város keleti részen az észak- déli összeköttetést. Eger-Felnémet lenne az új végállomása minden budapesti gyorsvonatnak. Így értelmet is nyerne az a tény is, hogy a vonal végig villamosítva van, illetve teljesülnének a rég létező tervek.


A városon belüli és kivüli összekötettést több expressz buszjárattal lehetne megoldani, mint pd. Andornaktálya - Eger Főállomás / IMCS - Eger városközpont - Eger Felsőváros - Eger Felnémet - Felsőtárkány, vagy Ostoros - IMCS - városközpont - Felsőváros - Szarvaskő, illetve Egerszalók - Demjén Fürdő - IMCS - városközpont - Noszvaj.  A térképemről látható, hogy maximum egy átszállással el lehetne jutni bárhová a városban, illetve bármelyik szomszédos faluból bármelyik másikba. A kocsit simán lehet otthon hagyni. Mindenhol az IMCS fontos szerepet játszana, mint fő átszállóhely, illetve összevonásra kerülnének a jelenleg csak városhatáron belül működő városi járatok a környező falvak buszjárataival.

Mivel a város jelentős része hagyományos buszokkal nehezen feltárható, javasolnám hogy legyen egy minibusz-szolgálat, ami jutányos áron állna a lakók rendelkezésre, és ami bejárna a belvárost, ugyanúgy mint a város hegyes részeit (Hajdúhegy, Almagyar domb stb). Érdemes talán elektromos járművekben gondolkozni.


Külön szeretnék az Egervár állomásban rejlő lehetőségekre felhívni a figyelmet. Egyrészt ez az állomás fekszik a legközelebb a városközpontjához, ami az újonnan létesült északi vársétányon keresztül vált elérhetővé, másrészt egy új fogadóépülettel a jelenlegi peron vár felőli végén maga a vár is kiválóan megközelíthető, illetve kialakítható egy közös vasúti és múzeumpénztár. A sétány tervezett liftje viszont még nagyon hiányzik.


Másik gond a tervezett IMCS-vel az, hogy túl szűkre szabja az állomás területét. Városi érdek, hogy legyen hely új közvetlen járatok beindításához, mint például Eger - Debrecen, és Eger - Miskolc. A vasúti eszközök racionálisabb használásával gond nélkül megoldhatóak lennének ezek a járatok, többletforrást lényegében nem igényelnek. Erre a Magyar Közlekedési Klub tett javaslatot, amivel csak egyet lehet érteni: Magyar Közlekedési Klub - Eger tanulmány. A Debrecen - Füzesabony között közlekedő vonatokat Egerig kellene - újra - meghosszabbítani, a (Kassa) Tornyosnémeti - Miskolc -  Füzesabony útvonalon közlekedő személyvonatokat úgyszintén.

A terv a vasutat részesíti előnybe, megszűnnének a közvetlen buszjáratok Budapestre, a főváros busszal csak Gyöngyösön keresztül lenne elérhető. Hosszabbtávon lehet, hogy a megnövekedett vasúti forgalom szükségessé teheti a Füzesabony - Eger vasútvonal második sínpár lefektetését. Ennek a hiánya nagy szerepet játszik a vonatok késésében. Sokszor kell késett vonatokat a maklári állomáson "bevárni".


Azonkívül a Szilvásváradi vonal üzemeltetését kellene átgondolni. Amennyiben Szilvásvárad marad a végállomás, érdemes lenne a fatelep helyén egy új fejállomást kialakítani,  ami közvetlen kapcsolatot biztosítana a lovas arénához, illetve a Szalajkavölgyi kisvasúthoz. Ez az új járat Felnémetről indulna és Szilvásváradra érne be egy jelenleg használaton kívűl lévő ipari vágányon keresztül a központba. Akár egy múzeumvasutat itt lehetne elképzelni gőzmozdonyokkal, mivel a Felnémet - Szilvásvárad (jelenlegi állapotában legalább) főleg rekreációs célt képes kiszolgálni.



Amennyiben ez a projekt is megvalósulna, akkor közösségi közlekedéssel elérhetővé válnának a régió fő attrakciói, illetve minden egri lakos jutna egy átgondolt közösségi közlekedés rendszerhez, ami hosszútávon fenntartható lenne.


Ez az egész nemcsak a helyi lakosaknak lenne jó, hanem a turistáknak. Az összes helyi értéket - kocsi nélkül - hozzáférhetővé tenné:


Egri vár (Egervár vasútállomás)
Egerszalóki fürdő( IMCS - Demjén Fürdő buszjárat)
Eger központja (Egervár állomás, összes IMCS buszjárat)
Szilvásvárad (Felnémet állomás - Szilvásvárad új végállomása)
Szalajka-völgy (Felnémet állomás - Szilvásvárad új végállomása)


El lehet képzelni, hogy ez mennyire sokat jelenthetne a fenntartható turizmus szempontjából is.