The Steps of Eger

Panorama of Eger from Bérc utca

The steps leading up the hilly slopes that surround Eger are so typical of the town. This morning I took my usual walk following the line of the former town walls. I would like to invite you to accompany me.

The first steps take me down from the King's Seat Hill to Cifra kapu tér / Square.

Following the town wall we come to Mária utca and the site of the old dam / wall on the right, the so-called "Posuerunt" that protected the town from regular flooding.  

Then we reach the St Nicholas district former home to the town's Serbs.

Mária utca

Crossing Széchényi utca, and turning left we walk up a new flight of steps leading to Vitkovics utca and the beautiful orthodox church on the left.

Steps leading to Vitkovitcs utca

Orthodox Church

Vitkovics utca follows the old town wall and this is visible if we look at the old street name signs that include the district names and numbers. The first four districts I - IV belonged to the historical town centre and the outer extremes of these districts indicate the line of the town wall.

The street leads onto the site of one of the old gates, so so called Sertekapu that led out into the gardens and vineyards close to the town centre.

Having crossed the square we come to another flight of unfortunately rather untidy steps that lead to the Tündérpart (Fairy's Bank).

As a continuation another flight of steps leads to Csiky Sándor utca.

Followed by another incline leading up Városfal utca (Town Wall Street).

You can find further details of my walk in another earlier post.

The University of Bergamo wrote a study on the town's walls that can be found here: http://www00.unibg.it/walledtowns/eger4_hun.htm

The study includes a map:

It's on days like this that I realise what a lovely town Eger is and how much I enjoy my walks. If I'm lucky I bump into my friends.

A Thousand Years of Polish-Hungarian Friendship - Was There a Third Party?

There is a joint Hungarian-Polish proverb that roughly translates as "Poles and Hungarians,  two good friends who fight and drink wine together" and this idea of friendship going back a millenium between these two peoples of Eastern Central Europe has once again become popular due to the support of both the Hungarian and Polish regimes. Despite the similarities between the two countries that this proverb alludes to, there are also significant differences. According to the Transparency International Corruption Index, Poland is significantly less corrupt than Hungary (Poland is the third least corrupt country among the former Socialist countries and Hungary is the second most corrupt country). Poland has carried out welfare reform that favoured those on low incomes which Hungary failed to do so. Currently, Poland, despite the policies of its national government, is making much better use of EU money. But that's not what I want to write about ...

Recently I held a TedXEger and started to study the history of the Walloons in the Eastern-Central European region (the Wallons originated from what is now southern French speaking Belgium) and I found some rather startling links.

Poles and Hungarians are fully aware of this historical "bromance" between the two peoples but few are aware of the fact that it was more of a triangular relationship. The third party provided both the young Hungarian and Polish states with help and assistance and Walloon subjects settled in both countries in significant numbers bringing advanced wine production to Hungary and brewing to Silesia in Poland.

It became clear to me that both the Árpáds (the contemporary rulers of Hungary in the 11th century) and the Piasts (the Polish rulers) were personally indebted to the Duke-Bishops of Liege. Bishop St. Lambert of Maastricht was the patron saint of Liege, and the use of his name expressed their allegiance to the Duke-Bishop of Liege. Polish King Mieszko II was given the name Lambert as his 'Christian name' (he ruled at the same time with Stephen I and Andrew I), and clearly with good reason.

A thousand years ago, the Duchy of Liege represented a European Christian value system ​​that was fully accepted by the Hungarian and Polish rulers. They realized that acceptance of these values was the only way to quarantee the security and prosperity of their countries.

A thousand years later Hungary and Poland are playing with fire. What would St. Stephen say to this?

Perhaps there is a modern parallel here and the rulers of both Hungary and Poland had a better sense of where they should position their countries in a European context a thousand years ago.

Eger, Erlau, Egri, Jáger - a European story

I love living in Eger, and I have known for a long time that the town witnessed the arrival of many waves of western European settlers during it's long history.

What I learned when preparing my TedXEger talk was how important the Walloons (who originated from what is now southern Belgium) and the Bishopric of Liege had been in Eger's history. The western European traditions of winemaking in Eger were brought by them to this area, and the first bishop of Eger, according to recent research, was probably Leodvin, who was originally the bishop of Bihar. When the bishopric was divided and the bishoprics of Eger and Várad were created, he became the first bishop of Eger. He also came to Hungary with the support of the Liegois. The oldest districts of historical Eger were also inhabited by the Walloons. More in my TedXEger presentation:

Thank you to everyone who came to the talk. It is true that watching the talk on youtube is less of an experience than being at a TedX event in person - and if I am honest it was also not my best attempt - but I recommend my talk cordially to everyone. Thanks also to Eger Labor Collective House. Without their help and that of the Eger Archidiocesan Library and the Liege Museum of Walloon Life my talk would not have been possible.

Eger, Erlau, Egri, Jáger - egy európai történet

Nagyon szeretek Egerben élni, és már régóta tudom, hogy az évszázadok során a többszörös betelepülés színhelye volt.

Amit tanultam, amikor összeállítottam a TedXEger-es beszédemet az az volt, hogy mennyire fontos szerepet játszottak Eger történelmében a vallonok. Az egri bortermelés elő hagyománya velük áll kapcsolatban, az első egri püspök a legújabb kutatások szerint valószínűleg Leodvin volt, aki bihari püspök volt. Amikor a püspökség kettévált, és az egri, illetve a váradi püspökség jött létre, ő vállalta el az egri püspökséget. Ő is a liegiek támogatásával került Magyarországra. A legrégebbi egri városrészek a vallonokhoz kapcsolódnak. Többet a TedXEger előadásomban:

Köszönöm mindenkinek, aki eljött az előadásokra. Igaz, hogy a youtube-on kevésbé nagy élmény - és öszintén megvalva nem volt a legjobb próbálkozásom - de szeretettel ajánlom mindenkinek. Köszönet az egri Labor kollektív háznak is. A segítségük nélkül nem jöhetett volna létre az előadásom,  továbbá az egri Egyházmegyei Könyvtárnak és a Liege-i Vallon Élet Múzeumának.

Lengyel-magyar barátság - volt egy harmadik fél?

A közmondás "lengyel magyar - két jó barát, együtt harcol s issza borát" újra kurrens lett, mióta a magyar és a lengyel "politikai kurzus" legalább külsőségekben hasonlít egymásra. Van azért különbség is, mert Lengyelország a Transparency International korrupciós index szerint lényegesen kevésbé korrupt, mint Magyarország (Lengyelország a volt szocialista országok között a harmadik legkevébé korrupt, Magyarország pedig a második legkorruptabb ország). Lengyelország egy jóléti fordulatot hajtott végre,  ami a kispénzűeknek kedvezett, ez Magyarországon elmaradt. Jelenleg Lengyelországban - dacára a nemzeti kormányuk politikájának - még jobban hasznosulnak az EUs pénzek. De nem erről szeretnék írni...

Most a napokban tartottam Egerben egy TEDx-es előadást, és előtte  kezdtem a vallonok történetével foglalkozni (Vallónia Belgium déli fele, ahol vallonul / franciául beszélnek). Érdekes összefüggésekre bukkantam.

Tudjuk, hogy nagyon szoros volt a kapcsolat  a középkorban a lengyel és a magyar uralkodók között (erre talán utal a közmondás is), de kiderült, hogy volt egy harmadik fél is! Egy olyan szereplő, amely a fiatal lengyel és magyar államok részére biztosított segítséget és támogatást. Sőt ebben a korai időszakban alattvalói mindkét országban letelepedtek. Magyarországra fejlett borkultúrát, Lengyelországba a sörkészítés művészetét hozták magukkal.

Világos lett a számomra, hogy mind az Árpádok, mind a Piastok a Liege-i herceg-puspököknek el voltak kötelezve. Szent Lambert maastrichti püspök Liege védőszentje volt és nevének használata elkötelezettséget fejezett ki a herceg-püspökség iránt. II Mieszko lengyel király megkapja a Lambert nevet (ő egy időben uralkodott, I Istvánnal, illetve I Andrással), nem véletlenül.

Ezer évvel ezelőtt a Liege-i herceg-püspökség egy olyan európai értékrendet képviselt, amelyet a magyar és lengyel uralkodók mindketten teljesen elfogadtak. Tisztában voltak vele, hogy csak így lehetett országaik biztonságát és gazdasági fejlődését szavatolni. Tudták, hogy ha kilógnak az európai értékközöségből, az végleg megpecsételheti országuk sorsát.

Ezer évvel később Magyar- és Lengyelország játszanak a tűzzel.  Vajon mit szólt volna ehhez Szent István?? 

Csendesen megjegyzem, Brüsszel és Liege nincenek messze egymástól.

Miért kellene Magyarországnak csatlakozni a Európai Ügyészséghez (EPPO-hoz)?

Engedjétek meg nekem a tegezést. Angolként bajom van a magázással.

Tegyük föl, egy elkötelezett Fidesz támogató vagy, miért kellene mégis a Hadházy Ákos-féle kezdeményezést támogatni, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Az Európai Ügyészség nem jelent beavatkozást Magyarország belügyeibe, mivel csak az uniós támogatások felhasználását ellenőrzi. Ha felmerül gyanú a EU-s támogatások felhasználásával kapcsolatban, az ügyeket magyar bíróság tárgyalja.

Ha úgy gondolod, hogy minden a legnagyobb rendben van az európai pénzek elköltése területén, akkor a kormánynak és a fideszes vezetőknek nincs mitől tartani, és az ország csatlakozása a kezdeményezéshez a szavazati döntésed helyességét fogja bizonyítani. 

Vagy talán van kételyed? Akkor meg végképp ezt a kedvezményezést kell támogatni.

Ha a Fideszre szavaztál, mert úgy gondolod, hogy jelenleg nincs jobb alternatíva, de szívedben tudod, hogy az uniós pénzek terén igenis vannak komoly gondok, akkor úgyszintén támogatni kell a kezdeményezést. 

Az eredmény? Egy tisztábban működő Fidesz, több pénz jut az égetően szükséges beruházásokra, kevesebb landol a haverok zsebeiben. Több új kórház, iskola, kevesebb Tiborcz, Mészáros, urizálás stb.

Tegyük föl, hogy nem szavaztál a Fideszre - és ez most mindegy, hogy melyik párt mellé tetted az ikszet - akkor itt az ideje felébredni a választások okozta csüggedtségből és aktivizálni magad.

Az európai ügyészséghez való csatlakozás fontos fékeket és egyensúlyokat épít be a rendszerbe, biztosítva legalább, hogy a jelenlegi kormány kényszerül tisztábban bánni az EU-s pénzekkel, biztosítva neked és gyerekeidnek egy jobb jövőt.

Fontos még tudni, hogy Csehország, Szlovákia, Románia és Ausztria is helyesen csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ennyi a V4-es szolidaritásról. A csehek, szlovákok, románok stb.  pontosan tudják, hogy mi a jól felfogott érdekük. 

Kedves Fideszes ismerősek, az a helyzet, hogy az a baj, hogy a nagy szabadságharc az EU-tól való tényleges szabadulást jelentheti. 

Mi lesz a gyerekeiddel, akik szanaszét az Európai Unióban dolgoznak. Hazajönni kényszerülnek, mert nem kapnak tartózkodási engedélyt? Fognak Neked valaha ezt megbocsájtani?

Jobb lesz majd a kelethez tartozni? Ott se pénz, se perspektíva, csak üres szavak. Ezt akarod a gyerekeidnek, unokáidnak? A Fideszes támogatóinak felelősséggel tartoznak a társadalomnak, hogy a saját politikusai körében kikényszerítik a korrupciómentességet.  

Egri lépcsők

Egri panoráma a Bérc utcából

Annyira jellegzetesen egriek a partra támaszkodó lépcsők. Ma délelőtt - tettem a szokásos városfal sétámat, ami követi a volt városfal vonalát.

Első lépcső levezet a Bérc utcából a Cifrakapu térig:

Az régi városfalat követve, az ember elér a Mária utcáig (a Posuerunt, a várost a rendszeres árvizektől védő fal a jobb oldalon található volt). 

Itt már a Szent Miklós városrészben vagyunk.

Mária utca

Átkelve a Széchényi utcán, és jobbra térve jön a Ráckapu tér, és utána a Kisasszony utca és balra térve a Vitkovics utcára felvezető újabb lépcső.

Vitkovitcs utca lépcső

Tőlünk balra látható a Ráctemplom.

Ráctemplom

A Vitkovics utca végig követi a régi városfalat, ezt jelzi a régi utcatáblák, amiken még láthatóak a kerületszámok. Az utca baloldal a belvárosé volt, a jobboldal már Károlyvároshoz tartozott.

Az utca vezet le a következő volt városkapuig, a Sertekapuhoz, ami szerintem nincs köze a sertés szóhoz, hanem a szőlőbe vezető kapu volt.

Áttérve a téren jön a következő - sajnos szemetes - lépcső, ami felvezet a szép elnevezésű Tündérparthoz.

A folytatás pedig egy újabb lépcső, ami lefelé vezet a Csiky Sándor utcába.

Folytatásként jön a Városfal utca emelkedője.

További részletek a Városfal sétámról található egy korábbi bejegyzésemben.

A Bergamoi egyetem készített egy tanulmányt a városfalról, ami itt található: http://www00.unibg.it/walledtowns/eger4_hun.htm

A tanulmányhoz térkép is tartozik:

Ilyenkor azon elgondolkozik az ember, hogy milyen szép városban lakik, és milyen jól esik egy séta. Persze az ember össze is fut egy pár kedves ismerőssel is.

Új közlekedési koncepció Egernek II

Szeretnék világosan leszögezni, támogatom az IMCS (Intermodális Csomópont) megépítését. Az, hogy a kormány sem maradéktalanul támogatja az ügyet a jelenlegi formájában is azt mutatja, hogy a városvezetés jelenlegi elképzelése koncepcionálisan is hagy kívánni való maga mögött.

Nincs ideális megoldás, ha nem akarunk komoly pénzeket költeni új infrastruktúrára. Felmerülhetne az igény például, hogy a várnál a szilvásváradi vasút alagútba kerüljön, és ott létesüljön egy új földalatti állomás. Az egri vár érdemelne egy ilyen igényes megoldást, ami egy a városközponthoz valóban elérhető állomást is jelenthetné, és a Zárkándy teljes visszaépítése is lehetővé tenné de én is azt mondom, hogy ennek kevés a realitása. Ha valaki másképp gondolja, szívesen veszem a kommenteket.

Sokan kritizálták az ötletemet, hogy az egri főállomás a rendező területén kerüljön kialakításra. Ez valóban csak akkor egy elfogadható ötlet, ha beintegráljuk a helyi és kistérségi buszjáratokat a tervbe. Eger egy erős forgalmú állomás lehetne, és az átmenő rendezés sokkal szerencsésebb, gyors továbbjutást lehetővé téve a vonatoknak új felnémeti végállomásuk, illetve Szilvásvárad felé.

Külön-külön mutatom meg a tervezett buszvonalakat. Közös bennük, hogy a színháznál / líceumnál, régi busz-pályaudvarnál, a postánál és a Felsővárosban állnak meg, biztosítva igen sűrű bejutást a városközpontba az IMCS-tól és azonkívül tárják fel a város különböző részeit és jelentenek közvetlen kapcsolatot a központból, illetve az IMCS-től a környező falvakba.

  

A járatok csak illusztrációk, és pontosabb tervezést igényelnének.

Egy másik kommentelő javasolt egy tram-train megoldást. Ennek sem látom túl sok realitást, ha nem sikerül sok más problémát megoldani ebben az országban, de a buszok helyett én is szívesen látnám környezetkímélő árammal működő megoldásokat. Az elektromos járműveknél sok innováció várható a következő években, elektromos buszok válnak majd általánossá és akár önvezető autók is jelenthetnek kényelmes eljutást az IMCS-hoz / főállomáshoz. A város földrajza beszél egy villamos járat ellen, ha nem akarjuk egy olyan járatot látni, ami végig megy a Széchényi utcán. A troli is felmerült a nyolcvanas években.

Fontos továbbá, hogy Egerben tarifaközösség legyen. Új jegytípusok is szükségesek lennének. Eger - Budapest viszonylatban lenne egy jegytípus,ami csak a Eger Főállomástól Budapestig szólna, lenne egy vagy több vonatjegy plusz helyi közlekedés opció, ami egyaránt a buszokra és a vonatokon érvényesek lennének a tarifaközösség határain belül. Azon kívül persze helyi használatra átszálló jegyek, amelyek érvényesek lennének egy órán belül a tarifaközösség határain belül buszra és vonatra egyaránt, illetve a megszokott - de minden közlekedési eszközre érvényes tanulói és felnőttbérletek. 

A tarifahatárok húzása még szükséges megoldani. Sok példa akad tarifaközösségre, de sajnos jelenleg inkább külföldön.  

Az egyik kommentelő azt írta, hogy az is jó lenne, ha a vonatok egyszerűen megfordulnának a jelenlegi állomáson és mennének tovább Felnémetre. Az csak akkor támogatható véleményem szerint, amíg nem épül IMCS. Valóban javulást jelentene a jelenlegi helyzethez képest. Akkor is kell a Felsőváros állomást megépíteni a Tesco mellett, de ez egy elmozdulást jelentene a jó irányba. Hátránya, hogy a vonatok megfordulása is idővesztéssel járna, és ezt csak egy rövid távú megoldásnak tekinteném. 

Miért nem megy a nyelvtanulás?

"Előző életemben" nyelvtanuló is voltam, és később nyelvtanár is.

Amikor középiskolai diák voltam, a nyelvtanulás nemcsak egyenlő volt a kudarccal, de utáltam is. Többszörösen bukásra álltam franciából és németből, és a magánórák sem segítettek. Amikor a nyelvtanáraim mondtak a szüleimnek egy fogadóóra során, hogy Nicknek nem kell az "O" level vizsgákat letenni, mert úgy sem fognak sikerülni, eldöntöttem, hogy valamit csinálni kell.

De mit?

Ösztönösen ráéreztem, hogy találkozni kell valahogy autentikus anyagokkal, így más lehetőségek nem lévén, elkezdtem a francia és német rádiót hallgatni. Szépen lassan elkezdtem szavakat, mondatrészeket érteni, és lassan kirajzolódott, hogy melyik fontos szavak hiányoztak. Utánoztam a hangokat és a hanglejtést, és szépen kialakult egy természetes nyelvhasználatom is.

Igazán a vizsgákra nem készültem fel, de nem is kellett. Franciából és németből kaptam a legjobb jegyeket. Utána tanultam autodidakta módon hollandul, magyarul és egy kicsit szlovákul is. A módszereim nem változtak, bár az internet megjelenésével sok új lehetőségem lett.

Az nem kérdés, a nyelvtanulás sok munkával jár és időrabló, de nagyon megéri. Amikor az ember tanul aktívan hallgatni, az átragad más nyelvekre is, amelyiket az ember nem tud. Az ember elkezd más nyelveket is érteni, és mintha az ember újra aktivizálta volna egy képességet, amivel az ember kisgyerek korában rendelkezett.

Egy haladó nyelvtanulónak javaslom a TED Talks, a The Guardian brit újság még ingyenesen hozzáférhető app-pal vagy honlapon keresztül, a BBC rádió is könnyűen hozzáférhető an interneten. A Filmon TV-n lehet az angol tv-t is nézni. Rengeteg lehetőség van. Egy kezdőnek nem elvetendő a Duolingo sem, ami teljesen ingyenes.

Lehet, hogy a hallgatás élménye egy kicsit frusztráló lesz az elején, de ott van a telefonon az online szótárak lehetősége. Idővel az ember szó szerint hegyezi a fülét, és egy olyan készségnek szert tesz, ami bármelyik másik nyelvnél is használható lesz. 

Legalább olyan fontos, hogy betekintést kap egy más kultúrába, mert egy nyelv kulturális háttér nélkül nem ér semmit. Az ember tudja, hogy mik éppen az aktuális témák Angliában vagy Németországban.

Érdemes az internet adta lehetőségekkel élni, ha az ember tanuló, ha tanár. Soha nem volt jobb nyelvet tanulni.

Az illiberális demokráciáról - ez miért nem jó nekünk

Fareed Zakaria

Orbán Viktornak van egy fontos alaptétele, és az pedig arról szól, hogy Magyarországon egy illiberális demokráciát kell kialakítani. Ez az elnevezés Fareed Zakariától származik, aki soha nem gondolta, hogy valaki ezt a fogalmat pozitívumként fogja feltüntetni. Pontosan arról írt, hogy hogyan üríthetik ki a politikusok a demokráciát. Egy nagyon negatív folyamatról van szó és jól leírja, hogy mi történik ma Magyarországon.

A gond az illiberális demokráciákkal az, hogy csak formálisan demokráciák. Az illiberalis demokráciát általában egy populista népvezér irányítja. Erdogan Törökországa, Putyin Oroszországa illiberális demokráciák. Tele van Afrika is olyan országokkal, amik formálisan ugyan demokráciák, de ahol az emberi jogok betartása folyamatosan romlik. Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy illiberális demokráciát akar Magyarországon, az egyáltalán nem jelent jót az itt élőkre nézve. Tetőzi a baj, hogy az illiberális demokráciák ritkán válnak alkotmányos demokráciákká, sokkal jellemzőbb, hogy egyre lejjebb csúsznak az autokrácia felé. 

Az magyar illiberális demokráciát úgy hozta létre a Fidesz, hogy egy egységes választói tömböt összekovácsolt, ami a társadalom se abszolút se relatív többségét nem képviseli és ezzel képes gyakorlatilag leválthatatlanná tenni a Fideszes hatalmát és egyben Orbán Viktort a magyarok modernkori népvezérré tenni, ez volt az úgynevezett fülkeforradalom. Tette ez úgy, hogy átírta a választási törvényt, bebetonozva azzal a "centrális erőteret". A folyamatosan változó választási törvény a Fidesz fő fegyverré vált.

Az illiberális demokráciákban sérülnek az alkotmányos demokráciák alaptételei, a tulajdonhoz való jog (a magánbiztosítási rendszer einstandolása, és a vagyon állami elkobzása, a trafikrendszer kialakítása, a diszkriminatív, büntető, vagyonapasztó adózási hatással rendelkező szektorális adók, nyílt beavatkozása a kereskedelembe a multik kiebrudalása érdekében, földek átjátszása a haveroknak stb.), a politikai jogok megsértése (választási törvény, genfi konvenció be nem tartása, fékek és egyensúlyok rendszerének a megszüntetése, illetve a civil jogok megsértése (nem véletlenül megy most a harc a civil szervezetek ellen).

Nem csak arról van szó, hogy univerzális jogaink megsérülnek, hanem a különböző etnikai, nemi és vallási kisebbségek jogai is csorbulnak. Nem véletlen a harc a "politikai korrektség" ellen, ami kifejezi a társadalmi elkötelezettségét a kisebbségek, elesettek jogai betartása iránt.

Véleményem szerint a médiaszabadság felszámolása a Fidesz legnagyobb bűne. A közmédiák magyarországi ténykedése kiteszi a kevésbé művelt és olvasott vidéki lakosság a teljeskörű manipulációra. A magyarországi illiberális demokrácia ráerőszakolja véleményét a lakosságra a rádiók, tv-k és sajtó szinte teljes erejével. 

A keresztény konzervatív ideológiát propagálják, de nem tartják be az ebből fakadó erkölcsi kötelezettségeket (szolidaritást, becsületességet stb). Erőszakolják az iskolák egyházi kezelésbeadását, és igyekeznek támogatásokkal elkötelezetté tenni az egyházakat a saját hatalmuk iránt.  

Szítják az ellentéteket a külvilággal (EU-val) és az alkotmányos rend védelmezőivel szemben (történetes sokszor a Soros György által támogatott szervezetekkel). Orbán Viktor is úgy gondolja / gondolta, hogy az Európai Unió keretein belül is kialakítható egy ilyen illiberális demokráciát, amit maga az Európai Unió is fináncíróz. Eddig ezt hagyták, így nem csoda, hogy hülyének nézi a teljes brüsszeli elitet.

Az orbáni rendszer védelmezői szinte csak a saját nemzeti kereten belül tudják az életet elképzelni,ahol teljhatalommal rendelkeznek. Nem hajlandóak más véleményeket figyelembe venni, és csak akkor hátrálnak meg, amikor rájönnek, hogy ténykedései veszélyeztetik viszonylagos népszerűségüket. A politikai megoldásokat a múltban keresik, nem értik a modern kort, és annak kihívásait.

A Fidesz kormány regnálása alatt, hatalmas vagyonok kerültek érdemtelenül támogatóik kezébe.

Most már nem az a kérdés, hogy  a Fidesz hogy fog reagálni a mostani tüntetésekre, és a 2018-es választások esetleges elvesztése után hajlandó-e önként lemondani hatalmukról? Közben csodálom, hogy a fiatalok mennyire lényegretörően fogalmazzák a politikai témákat és remélem, hogy ezzel a bloggal is hozzájárulhatok egy nagyon is szükséges társadalmi párbeszédhez.

Ha valaki szeretne többet olvasni az illiberális demokráciákról, itt olvasható Fareed Zakaria "The Rise of Illiberal Democracy" című írását.

      

Új közösségi közlekedési koncepció Egernek!

Az intermodális csomópont (IMCS) alapötlete nagyon jó, mert lehetővé teszi a közösségi közlekedés integrációját, a tervezett elhelyezkedése nagyon nem szerencsés, mert egy olyan helyre teszi a közösségi közlekedés csomópontját, ami sem a központhoz nincs közel, sem jó hozzáférhető helyen nincs. Az egri fejállomást a putnoki vonal megnyitása után a MÁV már meg akarta szüntetni, kedvezőtlen elhelyezkedése miatt, így az IMCS ottani létrehozása csak konzerválja a tizenkilencedik századi állapotokat, a buszpályaudvar szennyezi majd feleslegesen az város levegőt.

Kínálja magát egy másik kézenfekvő megoldás, és pedig az, hogy egy új tág, átmenő főállomás létrejöjjön. IMCS és P+R parkoló épüljön a déli teher-rendező területén a ZF mellett, közvetlen kapcsolattal a M25 gyorsúthoz. Itt már van egy ideiglenes vasútállomás, amit fejleszteni kellene, bekötőút a központ felől már van, hely pedig bőven a további funkciók kialakításához is. Mondani sem kell, hogy a város legnagyobb foglalkoztatók mellé kerülne az IMCS, és így távol lehetne tartani sok autót a várostól, sok munkavállalót a környezetbarát közösségi közlekedésre átszoktatni. A déli ipartelep bővítése csak fokozza ennek a helyszínnek a fontosságát. Azonkívül a vasutat azért sem szabad kiiktatni, mert a jövőben az áruszállítás szempontjából is fontos lehet megint. Ha egyszer megépül a keleti elkerülő út, kivezethető az összes helyközi busz a városból.

Így a jelenlegi egri állomás és a nagy területet foglaló vasúti delta is teljesen megszűnne, és rehabilitálni lehetne az egész területet, új családi házas övezetnek a kialakításával, illetve egy a régi vasúti nyomvonalán futó bekötőúttal egészen a K2-estől a Sas útig. Megszűnne a Sas úti vasúti átkelő is. Létrejönne Eger területén egy teljesen integrált közösségi közlekedési rendszer, ami távoltartaná a távolsági buszokat a beépített területekről, csökkentve ezzel a zaj- és levegőszennyezést.

Minden vonat továbbindulhatna az egri fóállomástól Eger-Felnémetig, és új állomások létesülhetnének, illetve régiek elevedhetnének fel Eger-Egyetem néven (biztosítva kapcsolatot a egyetemi kollégiumokhoz stb.), Egervár az egri várhoz, illetve az északi vársétányon keresztül a városközponthoz, Eger-Felsőváros a Tesco buszvégállomás mellett. Ezzel biztosítani lehetne a város keleti részen az észak- déli összeköttetést. Eger-Felnémet lenne az új végállomása minden budapesti gyorsvonatnak. Így értelmet is nyerne az a tény is, hogy a vonal végig villamosítva van, illetve teljesülnének a rég létező tervek.

A városon belüli és kivüli összekötettést több expressz buszjárattal lehetne megoldani, mint pd. Andornaktálya - Eger Főállomás / IMCS - Eger városközpont - Eger Felsőváros - Eger Felnémet - Felsőtárkány, vagy Ostoros - IMCS - városközpont - Felsőváros - Szarvaskő, illetve Egerszalók - Demjén Fürdő - IMCS - városközpont - Noszvaj.  A térképemről látható, hogy maximum egy átszállással el lehetne jutni bárhová a városban, illetve bármelyik szomszédos faluból bármelyik másikba. A kocsit simán lehet otthon hagyni. Mindenhol az IMCS fontos szerepet játszana, mint fő átszállóhely, illetve összevonásra kerülnének a jelenleg csak városhatáron belül működő városi járatok a környező falvak buszjárataival.

Mivel a város jelentős része hagyományos buszokkal nehezen feltárható, javasolnám hogy legyen egy minibusz-szolgálat, ami jutányos áron állna a lakók rendelkezésre, és ami bejárna a belvárost, ugyanúgy mint a város hegyes részeit (Hajdúhegy, Almagyar domb stb). Érdemes talán elektromos járművekben gondolkozni.

Külön szeretnék az Egervár állomásban rejlő lehetőségekre felhívni a figyelmet. Egyrészt ez az állomás fekszik a legközelebb a városközpontjához, ami az újonnan létesült északi vársétányon keresztül vált elérhetővé, másrészt egy új fogadóépülettel a jelenlegi peron vár felőli végén maga a vár is kiválóan megközelíthető, illetve kialakítható egy közös vasúti és múzeumpénztár. A sétány tervezett liftje viszont még nagyon hiányzik.

Másik gond a tervezett IMCS-vel az, hogy túl szűkre szabja az állomás területét. Városi érdek, hogy legyen hely új közvetlen járatok beindításához, mint például Eger - Debrecen, és Eger - Miskolc. A vasúti eszközök racionálisabb használásával gond nélkül megoldhatóak lennének ezek a járatok, többletforrást lényegében nem igényelnek. Erre a Magyar Közlekedési Klub tett javaslatot, amivel csak egyet lehet érteni: Magyar Közlekedési Klub - Eger tanulmány. A Debrecen - Füzesabony között közlekedő vonatokat Egerig kellene - újra - meghosszabbítani, a (Kassa) Tornyosnémeti - Miskolc -  Füzesabony útvonalon közlekedő személyvonatokat úgyszintén.

A terv a vasutat részesíti előnybe, megszűnnének a közvetlen buszjáratok Budapestre, a főváros busszal csak Gyöngyösön keresztül lenne elérhető. Hosszabbtávon lehet, hogy a megnövekedett vasúti forgalom szükségessé teheti a Füzesabony - Eger vasútvonal második sínpár lefektetését. Ennek a hiánya nagy szerepet játszik a vonatok késésében. Sokszor kell késett vonatokat a maklári állomáson "bevárni".

Azonkívül a Szilvásváradi vonal üzemeltetését kellene átgondolni. Amennyiben Szilvásvárad marad a végállomás, érdemes lenne a fatelep helyén egy új fejállomást kialakítani,  ami közvetlen kapcsolatot biztosítana a lovas arénához, illetve a Szalajkavölgyi kisvasúthoz. Ez az új járat Felnémetről indulna és Szilvásváradra érne be egy jelenleg használaton kívűl lévő ipari vágányon keresztül a központba. Akár egy múzeumvasutat itt lehetne elképzelni gőzmozdonyokkal, mivel a Felnémet - Szilvásvárad (jelenlegi állapotában legalább) főleg rekreációs célt képes kiszolgálni.

Amennyiben ez a projekt is megvalósulna, akkor közösségi közlekedéssel elérhetővé válnának a régió fő attrakciói, illetve minden egri lakos jutna egy átgondolt közösségi közlekedés rendszerhez, ami hosszútávon fenntartható lenne.

Ez az egész nemcsak a helyi lakosaknak lenne jó, hanem a turistáknak. Az összes helyi értéket - kocsi nélkül - hozzáférhetővé tenné:

Egri vár (Egervár vasútállomás)

Egerszalóki fürdő( IMCS - Demjén Fürdő buszjárat)

Eger központja (Egervár állomás, összes IMCS buszjárat)

Szilvásvárad (Felnémet állomás - Szilvásvárad új végállomása)

Szalajka-völgy (Felnémet állomás - Szilvásvárad új végállomása)

El lehet képzelni, hogy ez mennyire sokat jelenthetne a fenntartható turizmus szempontjából is.

Mit kívánjon a magyar nemzet?

Több mindenki kért meg, hogy folytassam a blogomat, és remélem, hogy örömöt okoz nekik, hogy megfogadtam a tanácsukat, és íme itt a folytatás...

Akkor mit is kívánjon a magyar nemzet? 

Úgy érzem, hogy a magyar nép feladta a legféltettebb szabadságjogait egy hamis reményben, hogy így teremthető meg az anyagi jóléte és a stabilitás . Ez a jólét kétségen kívül adatik meg egy szűk "elitnek", de a nagy többségnek még sem lett jobb a helyzete. A magasabb minimálbér sem oldja ezt a problémát, mivel magasabb termelékenység hiányában csak több lesz az infláció, és több az elvonás. 

Úgy vélem, hogy a magyar népnek meg kell teremteni a saját belső szabadságát, egy méltányosabb országot és találni kell egy új egyensúlyt, egy pozitívabb narratívát, ahhoz hogy javuljon a helyzete. Ilyen szempontból nem rossz kiindulópont az 1848-as 12 pontja.

Mi lehetne ehhez képest a 2018-as 12+2 pontja?

Esetleg a következők:

• Egyéni méltányosság - a magyar állam támogassa az emberek szellemi, nemi, hitbeli és gazdasági autonómiáját!
• Információs méltányosság - legyen szabad és sokszínű a média, és legyenek törvényi garanciák, hogy egyetlen kormány se befolyásolhassa tartalmukat!
• Edukációs méltányosság - egy oktatási rendszer kialakítsa, aminek célja tájékozott, független gondolkodó és kreatív fiatalok nevelése, a jelenleg tragikus esély-egyenlőtlenség csökkentése!
• Egészségügyi méltányosság - minden magyar állampolgárnak - biztosítási státustól függetlenül biztosítani kell egy egészségügyi alap-szolgáltatást! Ezentúl az egészségügyet át kell teljesen gondolni!
• Jövedelmi méltányosság - egy okos adórendszer, kombinálva egy alapjövedelemmel, ami mindenkinek biztosítja az alapmegélhetést és ösztönzi a tisztes munkát!
• Gazdasági méltányosság - a magyar állam támogassa a vállalkozásokat és biztosítson egyenlő feltételeket minden gazdasági részvevő számára! Szüntesse meg a felesleges és mesterségesen létrehozott monopóliumokat!
• Törvényességi méltányosság - a bíróságok valódi függetlenségének biztosítása a teljes körű törvényesség érdekében!
• Igazságszolgáltatási méltányosság - a társadalom érdeke, hogy aki törvényt szegett, tegye jóvá, amit tett, a börtön csak akkor indokolt, ha az egyén veszélyt jelent a társadalomra!
• Demokratikus méltányosság - valódi e-demokrácia megvalósítása helyi és országos szinten, hogy a demokrácia ne csak formális legyen!
• Választási méltányosság - a jelenlegi aránytalan szavazási rendszer eltörlése, és az arányos képviselet bevezetése. Utána haladéktalanul friss választások kiírása! 
• Kormányzati méltányosság - felelős kormányzás Budapesten a szükséges külső kontrollokkal (független állami számvevőszék, fékek és egyensúlyok rendszerének újjáépítése). Valódi párbeszéd a nemzettel, a propaganda megszüntetése mellett.
• Pénzügyi méltányosság - önálló, felelősen gazdálkodó Nemzeti Bank, valódi védelem a pénzügyi szolgáltatások igény-bevevőinek
• Környezeti méltányosság - a fenntarthatóság érdekében mindent meg kell tenni, hogy a környezetkímélő technológiák terjedjenek el Magyarországon és, hogy a mezőgazdaság a biológiai sokszínűséget növelje, vagy legalább ne csökkentse! A magyarok ökológiai lábnyomot csökkenteni kell! 
• Nemzeti méltányosság - mindenki magyar, aki ennek az országnak a lakója. A magyar állam különös felelősséget érezzen a határon túli magyar közösségek iránt, és pozitív példát mutasson belföldön a kisebbségi jogok biztosítása terén

Véleményem szerint, a 2018-as választások nem arról szabad, hogy szóljanak, hogy melyik párt nyer, hanem arról hogy milyen társadalomban szeretnénk élni? Milyen értékek fontosak a számunkra? 

Reálisan arra lennék kíváncsi, hogy milyen politikai erők lennének hajlandóak egy olyan program mögé állni, ami konszenzusos alapon állítja helyre a alapjogokat , és egy előre megbeszélt menetrend szerint reformálja a magyar államat, a mi országunkat?

A cél lenne talán egy szakértői kormány létrehozása, ami csak korlátozott ideig működne. Utána pedig záros határidőn belül újra kellene választásokat kiírni.

A következő bejegyzéseimben szeretném ecsetelni, hogy hogyan nézhetne ki egy méltányosabb Magyarország.

Legyen béke, szabadság és egyetértés!