A magyarság és az inkluzívítás kérdése

Panoráma Eger városra / Nick Tayler 2015.04.16

Volt egy-két komment a "nagyon sajnálom ..." című bejegyzésemre. Ezekre a kommentekre szeretnék most röviden reagálni.

A kirekesztés családokon belül súlyos hatásai vannak. Aki jelen volt egy családállításon pontosan tudja, hogy miről beszélek. Ha "meg nem születettnek" próbálunk venni egy családtagot, akkor felborul a családi háló, és a többi családtag kénytelen súlyos lelki problémákkal szembenézni. Addig amíg nem adjuk meg a kellő tiszteletet a kirekesztettnek, nem oldódik meg a helyzet.

Ez egy nemzeti társadalomnál sincs másképpen. Én minden egyes Magyarországon született egyént magyarnak tartok, aki annak tartja saját magát is. Nem csak az szenved, akit kirekesztenek, de azok is akik kirekesztenek. A magyar társadalom akkor fog belső lelki sérüléseiből kigyógyulni, ha elfogadja saját magát sokszínűségében, és a körülötte lévők sokszínűségét. A magyar nemzet hálója jelenleg nagyon felborult állapotban van. Mindenki tudja, hogy valami nem stimmel, nem jönnek feltétlenül rá, hogy mi. A kirekesztett nemzettagok éreztetik a hatásukat.

Az inkluzívitás jegyében szeretek beszélni német magyarokról és nem magyarországi németekről, zsidó vallású magyarokról, és nem magyar zsidókról, cigány (származású) magyarokról és nem magyar cigányokról és így tovább. Így senkinek nem kérdőjelezem meg a jogát, hogy a magyar nemzethez tartozónak érezze magát. Mindenki, aki itt él, magyar, a származás az esetek többségében irreleváns.

A mindennapokban is mindig kiálltam a kisebbségek érdekében. Nem is tudok másképpen reagálni, Ennek teljesen kézenfekvő eredményei vannak. Van például egy olyan érsekújvári hotel, ahol én miattam van magyar nyelvű étlap, én beszéltem meg a szlovák tulajdonosakkal (szlovákul), hogy egy olyan városban, ahol jelentős magyar kisebbség van, egyszerűen üzletileg is értelmes, hogy legyen magyar étlap. Elfogadták. Nekem - mint nem érintett fél - könnyebb felvállalni ezeket a konfliktusokat, de akkor is kell hozzá némi bátorság.

A sajnálatom így minden kirekesztett, kiűzött magyart megillet, aki kényszerült az ország elhagyására, vagy akit megbántották, megbüntették vagy megölték származása miatt, a kollektív bűnösség elvével pedig abszolút nem értek egyet. Meghajtom előttük is a fejemet, és szeretettel gondolok rájuk.

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy kezdődjön meg egy párbeszéd, ami a dühön és az indulaton túlmutat, és ami biztosít egy élhető, békés jövőt minden egyes magyar állampolgárnak. Örülök neki, ha az olvasóim is így gondolkoznak.