2020. február 7., péntek

Lengyel-magyar barátság - volt egy harmadik fél?



A közmondás "lengyel magyar - két jó barát, együtt harcol s issza borát" újra kurrens lett, mióta a magyar és a lengyel "politikai kurzus" legalább külsőségekben hasonlít egymásra. Van azért különbség is, mert Lengyelország a Transparency International korrupciós index szerint lényegesen kevésbé korrupt, mint Magyarország (Lengyelország a volt szocialista országok között a harmadik legkevébé korrupt, Magyarország pedig a második legkorruptabb ország). Lengyelország egy jóléti fordulatot hajtott végre,  ami a kispénzűeknek kedvezett, ez Magyarországon elmaradt. Jelenleg Lengyelországban - dacára a nemzeti kormányuk politikájának - még jobban hasznosulnak az EUs pénzek. De nem erről szeretnék írni...

Most a napokban tartottam Egerben egy TEDx-es előadást, és előtte  kezdtem a vallonok történetével foglalkozni (Vallónia Belgium déli fele, ahol vallonul / franciául beszélnek). Érdekes összefüggésekre bukkantam.

Tudjuk, hogy nagyon szoros volt a kapcsolat  a középkorban a lengyel és a magyar uralkodók között (erre talán utal a közmondás is), de kiderült, hogy volt egy harmadik fél is! Egy olyan szereplő, amely a fiatal lengyel és magyar államok részére biztosított segítséget és támogatást. Sőt ebben a korai időszakban alattvalói mindkét országban letelepedtek. Magyarországra fejlett borkultúrát, Lengyelországba a sörkészítés művészetét hozták magukkal.

Világos lett a számomra, hogy mind az Árpádok, mind a Piastok a Liege-i herceg-puspököknek el voltak kötelezve. Szent Lambert maastrichti püspök Liege védőszentje volt és nevének használata elkötelezettséget fejezett ki a herceg-püspökség iránt. II Mieszko lengyel király megkapja a Lambert nevet (ő egy időben uralkodott, I Istvánnal, illetve I Andrással), nem véletlenül.

Ezer évvel ezelőtt a Liege-i herceg-püspökség egy olyan európai értékrendet képviselt, amelyet a magyar és lengyel uralkodók mindketten teljesen elfogadtak. Tisztában voltak vele, hogy csak így lehetett országaik biztonságát és gazdasági fejlődését szavatolni. Tudták, hogy ha kilógnak az európai értékközöségből, az végleg megpecsételheti országuk sorsát.

Ezer évvel később Magyar- és Lengyelország játszanak a tűzzel.  Vajon mit szólt volna ehhez Szent István?? 

Csendesen megjegyzem, Brüsszel és Liege nincenek messze egymástól.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése